- Soha többé nem lesz hozzá hasonló - állította Charles Burgess pék, aki igazán értett a hajókhoz. Negyvenöt esztendeig szolgált az Atlanti-óceánon, ismerte valamennyi gőzöst: az Olympicot, a Majesticet, a Mauretaniát, ahány csak volt. Később pecsenyeszeletelő volt a Queen Elizabeth konyháján. Valószínűleg Burgess volt az utolsó, aki a Titanic egykori személyzetéből még az 1950-es években is tényleges szolgálatot teljesített.



- Hát igen, valóban olyan volt, mint az Olympic, de hát mennyivel választékosabb! - emlékezett Burgess. - Nézzük csak az ebédlőszalont. Az Olympicon nem is volt benne szőnyeg, de a Titanicon... istenem, majdnem térdig süppedt benne az ember lábai És a bútorok! Olyan súlyosak voltak, hogy megmozdítani se tudta őket az ember. No meg az a csodás falburkolat...Csinálhatnak nagyobbat, meg gyorsabbat is..., de az a gondosság, meg azigyekezet, amit a Titanicba beleadtak! Gyönyörűszép hajó volt, remek hajó!

Burgess rajongása jellegzetes. A Titanic mindenkit elbűvölt, aki részt vett az építésében, vagy a személyzetéhez tartozott. Ez annyira így van, hogy amint múlnak az évek, egyre mesésebb híre lesz. Akik megmenekültek, később azt állították, hogy "kétszer akkora volt, mint az Olympic". A valóságban ez a kettő testvérhajó volt, és a Titanic mindössze 1004 tonnával nagyobb vízkiszorítású. Mások felidézik golfpályáit, a teniszszobát, a tehénistállót, ahonnan mindennap friss tej érkezett, és a többi szolgáltatást, ami még a White Star Line hasonló luxusajánlatait is felülmúlta.



A Titanic anélkül is impozáns hajóóriás volt, ha nem szépítünk a tényeken. Összsúlya 46.328 tonna, vízkiszorítása 66.000 tonna, Méretei: hossza 882,5 láb (270 méter), szélessége 92,5 láb (28 méter), magassága a vízvonaltól a csónakfedélzetig 60,5 láb (18,5 méter), illetve a gerinctől a négy óriás kémény tetejéig 175 láb, több mint 52 méter. Köznapi hasonlattal: tizenegy emelet magas volt és egyhatod mérföld hosszú.

A két szélső hajócsavart négyhengeres dugattyús hajtóművek két sora mozgatta, egy alacsony nyomásos turbina pedig a középső hajócsavart. A hajtóművek teljesítménye együttvéve 50.000 lóerőt tett ki, de ezt akár 55.000 lóerőre is fokozni lehetett. A hajó teljes sebessége 24-25 csomó volt, vagyis ennyiszer egy tengeri mérföld óránként, s ha egy tengeri mérföldet 1852 méternek veszünk, a maximális sebesség elérte az óránkénti 44-46 kilométert.

A hajó legérdekesebb berendezése talán mégis a vízkamrarendszer volt. A kettős fenekű hajó alsó részében tizenhat zárható rekesz volt. Ezeket tizenöt rekeszfal választotta el egymástól; furcsa módon nem építették őket eléggé magasra. Az első két, valamint a hátsó öt rekeszt csak a D fedélzet magasságáig építették ki, a középső ötöt pedig csak az E fedélzetig. A hajónak mégis sikerült volna vízen maradnia, ha bármelyik kettőt elárasztja a tenger, és mivel olyan összeütközést elképzelni sem tudott senki, hogy két kamránál több rongálódjon meg, a Titanicot "elsüllyeszthetetlen" hajónak minősítették.

Az "elsüllyeszthetetlen" Titanicot a belfasti Harland és Wolff hajógyárban bocsátották vízre, 1911. május 1-én. Ezután tíz hónapig tartottak a belső szerelési munkálatok és a berendezés. A Titanic 1912. április 2-án indult elpróbaútjára és 3-án érkezett Southamptonbe. Egy héttel később indult első átkelésére, New Yorkba. Az utazás főbb adatai:

1912. április 10.
Déli 12 óra: A hajó kifut a southamptoni kikötőből. Hajszál híján összeütközik a New York nevű amerikai óceánjáróval.
Este 7 óra: Cherbourg-ban utasokat vesz föl.
Este 9 óra: Elhagyja Cherbourg-t, az írországi Queenstown (ma: Cobh) felé.

1912. április 11.
Délután 12.30: Horgonyt vet Queenstownban, utasokat (főként kivándorlókat) és
postát vesz fel. A személyzet egy tagja, egy fűtő dezertál.
Délután 2 óra: Kifut Queenstownból New York felé, 1316 utassal és 891 fő
személyzettel.

1912. április 14.
A Caronia jeget jelez az északi szélesség 42°, nyugati hosszúság 49-51°területen.
Du. 1 óra 42 perc: A Baltic jeget jelent az északi szélesség 41° 51', nyugati hosszúság 49° 52' területen.
1 óra 45 perc: az Amerika jégjelentése: északi szélesség 41° 27', nyugati hosszúság 50° 8'.
Este 7 óra: a hőmérséklet 43° (F),.vagyis 6,1 °C.
7 óra 30 perc: a hőmérséklet 39° (F), vagyis 3,8 °C.
7 óra 30 perc: a Californian jeget jelent az északi szélesség 42° 3'-nél.
9 óra (este): a hőmérséklet 33° (F), alig fagypont alatt.
9 óra 30 perc (este): Lightoller második tiszt figyelmezteti a hajóácsot és a gépházat, ügyeljenek a friss víztartalékra, nehogy befagyjanak a tartályok, az árbockosarat jégügyeletre utasítja.
9 óra 40 perc: a Mesaha jeget jelent az északi szélesség 42°-41° 25', nyugati hosszúság 49°-50° 30' területen.
10 óra este: a hőmérséklet 32° (F).
10 óra 30 perc: a tengervíz hőmérséklete 31°-ra süllyedt, fagypont alá.
11 óra (este): a Californian jégveszélyt jelez, de megszakad az adás, mielőtt pontos helymeghatározást adna.
11 óra 40 perc (este): a hajó összeütközik a jégheggyel, az északi szélesség 41° 46', nyugati hosszúság 50° 14'-nél.

1912. április 15.
12 óra 5 perc: kiadják a parancsot, hogy tegyék szabaddá a mentőcsónakokat és
sorakoztassák fel az utasokat és a teljes személyzetet.
12 óra 15 perc: az első segélykérő rádiójelzések.
12 óra 45 perc: fellövik az első rakétát.
12 óra 45 perc: leeresztik az első, a 7-es számú mentőcsónakot.
1 óra 40 perc: fellövik az utolsó rakétát.
2 óra 5 perc: leeresztik az utolsó csónakot (D összecsukható mentőcsónak).
2 óra 10 perc: az utolsó rádiójelzés.
2 óra 18 perc: kialszik az elektromos világítás.
2 óra 20 perc: a hajó elsüllyed.
3 óra 30 perc: a csónakok észlelik a Carpathia rakétáit.
4 óra 10 perc: a Carpathia felveszi az első mentőcsónakot (a 2-est).
8 óra 30 perc: beérkezik az utolsó mentőcsónak (a 12-es).
8 óra 50 perc: a Carpathia 705 túlélővel elindul New York felé.

Ennyit a tényekről. Ezenkívül rengeteg a titokzatos mozzanat. Talán sohasem vetődött még fel annyi megválaszolhatatlan kérdés, mint a Titanic esetében.
Példák:

Hány emberélet pusztult el? Egyes források szerint 1635. Az amerikai kongresszusi vizsgáló bizottság szerint 1517. A Brit Kereskedelmi Kamara összesítő adata: 1503. A brit vizsgáló bizottság végeredménye: 1490. A legvalószínűbbnek a Brit Kereskedelmi Kamara adata látszik, nem számítva J. Coffy kazánfűtőt, aki Queenstownban dezertált.

Milyen volt a túlélők nemek szerinti és társadalmi megoszlása? A Sphere című angol hetilap ezeket a szomorú adatokat táblázatba foglalta. A halottak, illetve a túlélők számaránya az egyes hajóosztályokon a következő volt a lap szerint:

Első osztályú utasok
Életét vesztette Megmenekült
115 férfi 58 férfi
5 nő 139 nő
1 gyermek 5 gyermek

Másodosztályú utasok
Életét vesztette Megmenekült
147 férfi 13 férfi
15 nő 78 nő
- gyermek 24 gyermek

Fedélközi utasok
Életét vesztette Megmenekült
399 férfi 55 férfi
81 nő 98 nő
53 gyermek 25 gyermek

Legénység
Életét vesztette Megmenekült
686 férfi 189 férfi
2 nő 21 nő
--------------------------------------------
Összesen elpusztult Összesen megmenekült
1347 férfi 315 férfi
103 nő 336 nő
54 gyermek 54 gyermek

A megmenekült utasok százalékos aránya hajóosztályok szerint.

Ugyancsak a Sphere táblázata szerint megmenekült az első osztályú utasok 63, a
másodosztályúak 42, a fedélköziek 25 és a legénység 23 százaléka.

Figyelemre méltó, hogy az első osztályú férfiak nagyobb arányban menekültek meg (34 százalék), mint a fedélközi gyermekek (30 százalék). Az első osztályú hölgyutasok 97 százalékát megmentették, a fedélköziek közül a férfiak 12, a nők 55 százalékban élték túl a katasztrófát.

A fedélközi férfiutasok (főként szegény skandináv, délszláv és közel-keleti kivándorlók) vesztesége volt a legsúlyosabb (454 férfiutas közül mindössze 55 maradt életben), utánuk következik a legénység, amelynek férfitagjai közül 88 százalék veszett a vízbe (875 főből 686), természetesen a fedélzeten szolgálatot teljesítők közül is igen sok vesztette életét, de a gépházban, a kazánoknál és a szivattyúknál az utolsó pillanatig kitartó bátor legénység vesztette a legtöbb embert.

(Megjegyzés: Jóllehet a szerző más helyütt idéz néhány ilyen jellegzetes adatot, ezt és az előző pontot az illusztrált angol kiadás egyik diagramjából állítottuk össze. Hogy milyen mértékű volt tehát a luxushajón az osztálydiszkrimináció, azt az olvasó ezek után könnyen áttekintheti. - A Szerk.)

Hogyan hagyták el a hajót az emberek? Majdnem minden nő, aki megmenekült és erről faggatták, határozottan kijelentette: "az utolsó csónakkal". Ennyi nő nyilvánvalóan nem szállhatott ugyanabba a csónakba, mégis olyasféle ez, mint amikor egy nő életkora felől érdeklődnek; ez egyszerűen nem illik. A brit, valamint az amerikai vizsgáló bizottságok előtt tett tanúvallomások gondos elemzése alapján eléggé világosan megállapítható, hogyan hagyták el az utasok a hajót, de még ezután is maradtak ellentmondások. A brit vizsgálat során mindenkitől megkérdezték, hányan voltak a csónakban, majd összegezték a minimális számadatokat. Az eredmény jelentős eltérést mutat.

A leeresztett mentőcsónakok utasainak száma az életben A csónakok túlélőinek maradottak minimális tényleges száma becslése szerint
Személyzet 107 210
Férfiutas 43 126
Nő és gyermek 704 369
--- ---
Összesen 854 705

Ez röviden annyit jelent, hogy 200 százalékkal több férfi és 45 százalékkal kevesebb nő szállt mentőcsónakba, mint amennyire a legkonzervatívabb túlélők becsülték. Ehhez még hozzá kell számítani azt a tényt is, hogy a csónakok legalább huszonöt százalékkal kevesebb utassal indultak el, mint amennyire a szemtanúk becsülték.

Milyen időpontban történtek az események? Mindenki egyetért abban, hogy a Titanic este 11 óra 40 perckor ütközött a jéghegynek, majd hajnali 2 óra 20 perckor süllyedt el. De ezenfelül úgyszólván minden válasz ellentmondó arra vonatkozólag, mi történt e két időpont között. A könyvünkben megadott időpontok közlése a közvetlenül érdekelt személyek állításainak lelkiismeretes mérlegelése alapján történt, de korántsem bizonyosak. Egyszerűen túlságosan nagy volt az idegfeszültség. Jó példa erre Mrs. Louis M. Ogden esete, aki a Carpathia utasa volt. Miközben az asszony segített az első menekülteken, megkérdezte a férjét, hány óra van. Mr. Ogden órája azonban megállt, ezért a férfi azt felelte, hogy délután fél öt lehet. A valóságban reggel fél tíz volt. A házaspár a nagy izgalomban egyszerűen elvesztette az időérzékét.

Hitelesek-e a párbeszédek? Könyvünk nem tartalmaz lejegyzett beszélgetéseket. Amit idéztünk, abban csak későbbi visszaemlékezésekre támaszkodtunk. Ezekben sok lehet a hibaforrás. Ugyanaz a párbeszéd néha csak kisebb eltéréssel szerepelt. így legalább négy változatban maradt fenn az a beszélgetés, amely Rostron kapitány és Boxhall negyedik tiszt között folyt le, miután a 2-es számú mentőcsónak a hajó oldala mellé simult. De valamennyi variáns lényege ugyanaz, csak egyes szavak térnek el benne.

Mit játszott a zenekar? A legenda szerint természetesen a zenekar úgy süllyedt el a hullámokban, hogy a muzsikusok a "Közelebb Tehozzád, Istenem"-et játszották. Sokan máig is kitartanak emellett, és semmi ok kétségbe vonni őszinteségüket. Mások viszont kitartanak amellett; hogy végig ragtime-et játszottak. Egy férfi, aki az utolsó percig a zenekar közelében tartózkodott, úgy emlékezett, hogy az égvilágon semmit nem játszottak. Ebben az összevisszaságban Bride második rádióstiszt vallomása tűnik a leginkább megbízhatónak. Bride fegyelmezett megfigyelő volt, aki a legapróbb részletekig pontos leírást adott, ráadásul az utolsó pillanatig a hajón tartózkodott. Bride tisztán emlékezett, hogy amikor a csónakfedélzet víz alá merült, a zenészek még mindig játszottak, éspedig az "Ősz" című episzkopális himnuszt.

Volt-e olyan férfi, aki női ruhában menekült meg? Amikor könyvünk anyagát gyűjtöttük, név szerint négy első osztályú utast emlegettek, aki női álruhájának köszönhette az életét. Erre semmiféle bizonyíték sincs, sőt nyomós tények bizonyítják az ellenkezőjét. A kutatás például kiderítette, hogy egyiküket egy riporter gyanúsította meg bosszúból, mert nem volt hajlandó nyilatkozni neki. Egy másik túlélő politikai szerepet játszott, s az ellenpárt akarta befeketíteni. Ismét egy másik a társasági pletyka áldozata lett. Ez a férfi különben előbb hagyta el a Titanicot, mint a felesége. A botránylapok pletykarovatai "nagyvadakat" kerestek.

Ezekre a rejtélyes kérdésekre teljes bizonyossággal soha senki sem tud válaszolni. Legfeljebb annyit tehettünk, hogy megfontoltan mérlegeltük a tényeket és tisztességgel nyilvánítottunk véleményt. Lesz, aki nem ért velünk egyet, s meglehet, neki van igaza. Elsietett véleményt mondani erről a hihetetlen éjszakáról - valóban nagy könnyelműség...

Walter Lord: A night to remember című könyvéből
Magyarul megjelent: A Titanic pusztulása címmel


TITANIC

A Nautile francia kutató tengeralattjáró segítségével ismét folynak a kísérletek a kanadai partok előtt 3800 méter mélyen fekvő Titanic roncsának feltérképezésére. Az 1912-ben elsüllyedt luxusgőzös roncsának feltérképezése egész augusztus hónapban tart majd.


HAJÓRA SZÁLL A TITANIC-TÚLÉLŐ

(MTI) Az 1912 áprilisában elsüllyedt Titanic luxusgőzös legöregebb túlélője, a 99 éves Edith Haisman szerdán útrakelt Londonból, hogy leányával, a 64 éves Dorothyval együtt eleget tegyen a The Titanic International elnevezésű amerikai társaság meghívásának és részt vegyen egy New Yorkból induló hajóúton. A hajókatasztrófa több mint 1500 áldozata közt volt Edith Haisman édesapja is.


TITANIC-RONCS KIEMELÉSE

(MTI) Egy amerikai szakértői csoport kedden megkezdte a Titanic-roncs egy darabjának kiemelését. Az RMS Titanic nevű amerikai társaság a legendás gőzhajó törzsének egy 10 tonnás, 26 négyzetméteres darabját próbálja felszínre hozni négy kilométeres mélységből. Ezt a társaság szóvivője közölte New Yorkban. A Titanic luxushajó 1912. április 14-én süllyedt el: legelső útján jéghegynek ütközött 680 kilométerre Új-Foundland partjaitól. A 2200 utasból 678 élte túl a katasztrófát.


ELHALASZTOTTÁK A TITANIC KIEMELÉSÉT

(MTI) Műszaki okok miatt egy nappal elhalasztották a Titanic hajótörzse egy darabjának szerdára tervezett kiemelését. Az RMS Titanic nevű amerikai társaság a legendás gőzhajó törzsének egy 26 négyzetméteres, 10 tonnás darabját próbálja felszínre hozni. Mint a társaság szóvivője közölte, az emelésre szolgáló bóják egyike elszabadult a kábelről, amellyel a négyezer méteres mélységben fekvő roncshoz volt erősítve, és a felszínre emelkedett. A szóvivő szerint a bóját csütörtökön ismét a mélybe süllyesztik, és újra a roncshoz erősítik. Az elsüllyeszthetetlenként reklámozott Titanic luxushajó 1912-ben süllyedt el, első útján: úszó jéghegynek ütközött Új-Foundland partjaitól 680 kilométerre. 2200 utasából 678 élte túl a szerencsétlenséget. A hajó roncsait 1985-ben találták meg, s a feltárásra kizárólagos jogot szerzett RNS Titanic társaság azóta 4000 különféle tárgyat emelt ki az Atlanti-óceán mélyéből. A jelen kiemelési kísérletet 1700 turista figyeli a helyszínen, zártláncú videoközvetítésben, két, Bostonból, illetve New Yorkból érkezett hajó fedélzetén. Ők fejenként 1500 dollárt fizettek a kilenc- naposra tervezett hajókirándulásért. A kiemelést a helyszínen nyomon követő utasok között van a Titanic három túlélője is. A tragédia áldozatainak hozzátartozói közül azonban sokan bírálták – sírgyalázással egyenértékűnek minősítették – a kiemelésre tett kísérleteket.


TITANIC-RELIKVIÁK AZ ÓCEÁNBAN

Százezer dollár a napi lemerülési költség Történelmi értékű leletek nemes szívű megmentői – avagy egyszerű, alantas szándékú sírrablók? Az 1912. április 14-én, rögvest első útján szerencsétlenül járt, jéghegynek ütközött, elsüllyedt, és csupán 1985-ben megtalált Titanic feltárására kizárólagos jogot szerzett amerikai társaság vezetőit az elmúlt napokban mindkét titulussal gyakran illették. Az akkor a világ legnagyobbjának épített tengerjáró hajó roncsát a másfél ezernél több egykori halálos áldozat mai leszármazottai tiszteletben tartandó síremléknek tekintik, amelynek oktalan bolygatása, kereskedelmi célú, haszonleső "kifosztása" szemükben szentségtöréssel ér fel. Az ellentábor viszont úgy tekint az Atlanti-óceán fenekén, a kanadai Új-Foundlandtól 680 kilométerre meglelt roncsok – egy részének – kiemelésén munkálkodó cégre, az RMS Titanicra, mint elsősorban tudományos, leletmegóvó programot végrehajtó társaságra, amely – még mielőtt a megállíthatatlan korrózió és a szakadatlan hullámzás végképp megsemmisíti az egykori alkotmányt – igyekszik minél több részletet megtudni a katasztrófa okairól és körülményeiről, s minél több leletet felszínre hozni a hullámsírból.Az RMS Titanic a közelmúltban újra megpróbálta kiemelni a hajótörzs egyik letört, húsztonnás darabját. A vízfelszín közeléig felemelt roncs a viharos tengeren végül visszasüllyedt a mélybe. Mindez nagy hírverés mellett történt: a kísérletet két kísérő hajó 1700 utasa követhette figyelemmel a helyszínen, az eseményről több tévétársaság is beszámolt. Az RMS Titanic alapítója és jelenlegi elnöke, George Tulloch cselekedeteit elsősorban üzleti megfontolások motiválják. A vállalkozó korábban egy BMW autókereskedést irányított Connecticut államban, és alig egy évtizede nyergelt át új hivatására. Azután hozta létre a Titanic roncsainak feltárására szánt társaságot, hogy – sokéves, hiábavaló keresgélés után – szakértők az Atlanti-óceánban végre rábukkantak a körülbelül négy kilométeres mélységbe süllyedt roncsra. E dicsőség elsősorban a világhírű Woods Hole-i Óceánkutató Intézet munkatársaié, akik francia kollégáikkal karöltve ráleltek a hajóroncsra. A szakemberek jó része érthető felháborodottsággal fogadja, hogy az RMS Titanic minél több értéktárgyat, műszert és közönséges használati cikket akar felszínre hozni a hajó fedélzetéről, mivel – érvelnek – az elsietett próbálkozások során több kár éri a rossz állapotú roncsot, mint amennyi hasznot és érdekességet a kiemelt darabok képviselnek. A gyakori tengeralattjárós lemerülések, a távvezérelt, robotkaros automatákkal végrehajtott feltárások igen durva beavatkozást jelentenek – vélik. Az egyik legtekintélyesebb szakértő, a hajó lokalizálásában nagyon nagy érdemeket szerzett Robert Ballard például a mostani hajótörzs-kiemelési akciót ahhoz hasonlította, mintha "egy regiment traktor gázolt volna keresztül az amerikai polgárháború egyik legfontosabb csatatereként számon tartott, nemzeti kegyhelynek számító Gettysburg mezőin". Pedig történtek ennél durvább beavatkozások is. A hajó szénkamráiból, raktáraiból jelentős mennyiségű szenet emeltek ki, pusztán azért, hogy – darabonként 25 dollárért – kiárusítsák a kuriózumok iránt vonzódó érdeklődőknek. Az ilyen típusú tranzakciókat Tulloch sem igyekszik "tudományos célzatúként" beállítani; beismeri, hogy szüksége van a tetemes pénzbevételre ahhoz, hogy fedezni tudja a Titanic körüli ténykedésének csillagászati költségeit. A nagy mélységbeli óriási nyomás elviselésére alkalmas speciális, titánötvözetű anyagból készült tengeralattjárók lemerülése például naponta százezer dollárba kerül. A robottechnika szintén nem olcsó: a mostani hajótörzsdarab kiemeléséhez például olyan többlépcsős, bonyolult mentési technológiát fejlesztettek ki, amellyel korábban még sehol sem dolgoztak.Az RMS Titanic vezetőinek másik érve a hatalmas tömegérdeklődés mindazzal kapcsolatban, ami a század elejei építésekor elsüllyeszthetetlennek hirdetett és hitt hajóóriással kapcsolatos. S ez nem is csoda: a Titanic katasztrófája a maga idején szomorú világszenzáció volt. Mint a USA Today publicistája a minapírta, saját korunkban talán csak a Kennedy elnök elleni merényletet követő megdöbbenés hasonlítható hozzá.Az elmúlt években felhozott Titanic-relikviákat a brit főváros melletti Greenwich tengerészeti hajózási múzeumában rendezettkiállításon csaknem háromnegyedmillió látogató tekintette meg 1994–1995-ben. Könyvek sora jelent meg, a tengeralattjárókra szerelt kamerák képeit megannyi ismeretterjesztő filmben vetítették. (A hajótörzs kiemelési kísérletét is egy amerikai kábeltévé, a Discovery Channel szponzorálta, de az NBC és a brit Channel Four is új dokumentumfilmeket tervez a munkálatokról.) London után 1997 tavaszán az amerikai Memphisben nyílik a következő bemutató, a távlati terv pedig egy végleges Titanic-múzeum létrehozása.


MEGHALT, MERT NEM NYERT

(MH) Az egyik legrangosabb brit irodalmi díj, a Whitbroad Prize bírálóbizottsága idén a döntőbe jutott művek listájára vette azt a könyvet is, amelyet az 1912-ben jéghegynek ütközött luxus-óceánjáró, a Titanic tragédiájának egyik túlélője írt Micsoda nagy kaland címmel. A könyv nem nyert. Az eredményhirdetés estjén a csalódott szerző – százéves korában – meghalt. A 21 ezer fonttal járó díjat Seamus Heaney nyerte el, és angol irodalmi körökben erről sok vita folyik. Vannak, akik úgy vélik, hogy Heaney nem igazán nagy költő, és tavalyelőtt csak azért kapott Nobel-díjat, mert Észak-Írországban született katolikus, most pedig azért nyert, mert Nobel-díjas.


EGY TITANIC-TÚLÉLŐ HAJÓRA SZÁLL

(MTI-Pan) Egy 85 esztendős angol asszony, aki túlélte a Titanic óceánjáró 1912. áprilisi katasztrófáját, vasárnap bejelentette: rövidesen hajóra száll, hogy első ízben keljen át az Atlanti-óceánon a Queen Elisabeth II. fedélzetén. Az idős hölgy néhány hetes csecsemő volt, amikor szüleivel útnak indult a Titanic fedélzetén, hogy letelepedjenek az Egyesült Államokban. Édesapja a tenger hullámaiban lelte halálát. A dél-angliai Hampshire-ben lakó Millvina Dean egyike annak a féltucatnyi utasnak, akik a túlélők közül még életben vannak.


HITCHCOCKNAK NEM SIKERÜLT

A film hatása a tengerhajózásra

NEW YORK - Hitchcock is megpróbálta elsüllyeszteni a Titanicot, de neki nem sikerült a hajózási vállalkozók tiltakozása miatt.
Hatvan évvel ezelőtt első amerikai filmjeként éppen a Titanic katasztrófáját akarta feldolgozni Afred Hitchcock. "Ki akar majd tengerre szállni, miután végigélt filmen egy hajószerencsétlenséget?" - tették föl a kérdést a hajósok, és maggátolták a gyanakvás mesterét terve végrehajtásában. Lehet, hogy a művészet megítélése változott azóta, de valószínűbb, hogy a technika: James Cameron Titanicja miatt érdekes módon egy társaság sem aggódik. Persze az is igaz, hogy a rendező nem kérdezte őket. A tengeri utakat szervező nagy cégek pedig nyugodtan fogadták a filmsikert, nem félnek attól, hogy leendő utasaik ezrei is a mozinézők között lehetnek. Szerintük legfeljebb azokról az utasaikról kell lemondaniuk, akik egyébként is túl félénkek ahhoz, hogy a hosszú utazások kockázatát vállaják. Egyébként ma az utasszállítás egyik legbiztonságosabb eszközei a tengerjáró hajók. Nincsen többé harmadosztályú, fedélközi utas, mindenkinek saját mentőcsónak jár. Ezért aztán a program részeként a fedélzeti moziban bátran fogják vetíteni akár a Titanic című filmet is.

TITANIC ELŐSZÖR...

(MTI) James Cameron rendező három Arany Glóbuszt is nyert filmje, a Titanic óriási sikere után a szó szoros értelmében megrohamozták a látogatók a hamburgi Titanic-kiállítást, hogy megtekinthessék a XX. század legsúlyosabb hajókatasztrófája után fennmaradt eredeti tárgyakat. A nyolc hónapja nyitva tartó kiállítást eddig félmillióan látták, és a nagy érdeklődés miatt másodszor is meghosszabbították a nyitvatartást, ezúttal március 31-ig. Az elsüllyedt Titanic egyes részeinek és kabinberendezéseinek reprodukciói érzékelhetővé teszik a luxushajó légkörét a látogatók számára.


TITANIC MÁSODSZOR

(MH) Vajon milyen zenére süllyedt el 1912. április 15-én a Titanic? Erre a látszólag érdektelen, ám ma már tekintélyes szakirodalommal bíró kérdésre építi fel regényét Eric Fosnes Hansen, a mai norvég irodalom nagy nemzetközi sikert elért, kiemelkedő alkotója. A kutatók véleménye a mai napig nem egyezik meg abban a kérdésben, hogy a zenekar vajon egy zsoltárral vagy egy ragtime-mal búcsúztatta-e az életétől saját magát és a csaknem kétezer utast. A Zsoltár az út végén a Titanic elsüllyedésének regényes és rendkívül izgalmas feldolgozása, amelyet most a filmmel egy időben jelentetett meg a Magyar Könyvklub. A hajó elsüllyedése és az azt megelőző öt nap története csak kerettörténet a hajózenészek sorsának elbeszéléséhez. A közismert legenda szerint a Titanic zenekara a legutolsó pillanatig játszott. Egyrészt azért, hogy a kapitány utasítása szerint eltereljék az utasok figyelmét, és ne törjön ki pánik, másrészt, mert vakon bíztak a hajó állítólag tökéletes védelmi rendszerében. A zenészek sorsának ábrázolása regényes, de a hajó és a baleset leírása a szerző kutatásain alapul.


ELHUNYT A TITANIC-TRAGÉDIA TÚLÉLŐJE

(MTI) Elhunyt a Titanic 1912-ben bekövetkezett tragédiájának egyik utolsó túlélője, a 87 esztendős Eleanor Johnson Shuman. Az idős amerikai asszonyt, aki mindössze másfél éves volt a szerencsétlenség időpontjában, egy Illinois állambeli kórházban szombaton érte a halál. Az asszony nemrégiben látta az óceánjáró sorsát feldolgozó filmet, amelyet fájdalmasan valósághűnek talált. Akkor elmondta, hogy a hajótörés napjáról, 1912. április 14-éről kiáltások és különféle zajok maradtak meg emlékezetében. Halálával hatra csökkent a Titanic-tragédia még életben lévő túlélőinek száma.


RAJZOK A TITANICRÓL, CSEH MÚZEUMBAN

MTI Panoráma - A Titanic elsüllyedése előtti órákban készített rajzokra bukkantak Mohelnice csehországi város múzeumának archívumában. A rajzok valamikor Alois Jelitik cseh tengerész tulajdonát képezték. Jelitik a Titanic katasztrófájának időpontjában az elsőként a helyszínre érkező és néhány utast megmentő Carpathia fedélzetén szolgált. A cseh matróz évek múlva visszatért szülővárosába és ott hunyt el 1952-ben. A fekete-fehér rajzokon a még sértetlen luxushajó látható. A rajzok alatt kézírással tüntették fel a Titanic műszaki adatait és 1912-es elsüllyedésének helyét. Jelitik lánya 1970-ben a múzeumnak ajándékozta a rajzokat, amelyeket azonban nem vettek nyilvántartásba. Így eltűnhettek az archívumban és csak a nagysikerű amerikai film nyomán jutottak valakinek eszébe. A múzeum igazgatósága rövidesen kiállítja a rajzokat.


TENGERALATTJÁRÓKKAL A TITANICHOZ

(MTI) A jövő hetekben tudósok egy csoportja ember nélküli mini tengeralattjárókkal készül "feltérképezni" az 1912-ben elsüllyedt Titanic belsejét. A mentési munkálatokra szakosodott, New York-i központú társasággal együttműködve a tudósok ki akarják deríteni: a jégheggyel történt ütközésmiként idézte elő a gőzős elsüllyedését. Megkísérlik kiemelni a roncs egyik, 20 tonnás darabját. Több televíziós társaság már előre bejelentette, hogy élő közvetítést sugároz az expedícióról.


EGY DARAB TITANIC

Az 1912-ben elsüllyedt Titanic egy darabját hozták felszínre augusztus 10-én. A katasztrófa óta először emeltek ki a hajótestből egy részt, amely a Bostonban tervezett Titanic-kiállításon lesz majd látható.


MEGFEJTETTÉK A TITANIC-REJTÉLYT

NEW YORK - William Garzke hajómérnök a virginiai Gibbs és Cox hajóépítő cég megbízásából elemezte a világ leghíresebb hajókatasztrófájának műszaki okait, és véleménye szerint a Titanic elsüllyedését a szegecsek hibája okozta.

A selejtes alkatrészek 8-9 százalék salakanyagot tartalmaztak, ami a fémkötéseket nagyon törékennyé tette, ezért képtelenek voltak összetartani az acéllapokat. Így rengeteg rés keletkezett. Ha a legénység vagy az utasok fel vannak erre készülve, ideiglenesen betömhették volna a lyukakat matracokkal vagy ruhákkal, és akkor az utasok nagy része megmenekült volna - állítja Grazke.


MEGJÓSOLTA A TITANIC TRAGÉDIÁJÁT

Ebben a történetben is van szerelmespár és jéghegynek ütköző luxushajó. Mégsem Jack Dawson és Rose DeWitt Bukater szerelméről és a Titanicról szól. Illetve kicsit arról is.

Sarah Berry tavaly nyáron barátja, Simon Hewitt elé állt, és bejelentette: hallott egy könyvről, amely tizennégy évvel a Titanic kifutása előtt meglehetősen pontosan megjósolta a tragédiát. Mit nem adna azért, ha megszerezhetné a könyvet!

Az egybeesés valóban kísérteties. Morgan Robertson amerikai író 1898-ban jelentette meg Futilitity (Könnyelműség) című könyvét. A történet a világ legnagyobb hajójának katasztrófájáról szól. Az úszó óriás nyolcszáz láb hosszú (a Titanic 882,5 láb) volt, és tizenkilenc, egymástól vízmentesen lezárható egységből állt. (A Titanicon tizenhat ilyen egység volt.) A szerző szerint sok emberéletet követelt, hogy kevés volt a fedélzeti mentőcsónak (huszonnégy, szemben a Titanic húsz mentőcsónakjával). És a legmeglepőbb egybeesés: a hajót Titannak hívták. A katasztrófa a könyvben nagyjából úgy zajlott le, ahogy a valóságban.

Amikor Hewitt meghallotta a történetet, nem akart hinni a fülének. Azután már csak egyetlen dolog foglalkoztatta: megszerezni a könyv első kiadását, és szerelme jeléül a kedvesének ajándékozni. Sarah ugyanis gyűjt mindent, aminek bármi köze van a katasztrófához. Ez a könyv lett volna a gyűjtemény dísze. A rengeteg telefon, fax és utánajárás ellenére egyetlen példányt sem sikerült találni az eredeti kiadványból. Megtudta azonban, hogy a Titanic katasztrófája után az egyik élelmes amerikai kiadónak feltűnt a sok hasonlóság az élet és a könyvben elmesélt történet között. Az üzleti haszon reményében 1912-ben újra kiadta a könyvet A Titan hajótörése címmel. Ezt a kiadást sikerült megszerezni egy pasadeniai könyvgyűjtőtől. Ám Hewittet továbbra is az eredeti mű izgatta. Végül a szerencse mellészegődött. A létező egyetlen példányt a Virginia Egyetem könyvtárában lelte meg. A könyvtár azonban nem volt hajlandó megválni tőle. Akkor jött az ötlet: ki kell adni facsimilében! Csakhogy a könyv olyan rossz állapotban van, hogy megsínylette volna a fénymásolást, ezért csak néhány oldalt másoltak le mintaként, és ennek megfelelően "archaizálták" az 1912-es kiadást. Százhuszonöt példány készült a könyvből. Egyiket Hewitt elvitte Millvina Deanhez, a Titanic-katasztrófa túlélőjéhez, és megkérte az idős hölgyet, hogy dedikálja kedvesének. Ez volt a legszebb karácsonyi ajándék, amit Sarah valaha is kapott.

Sokakat foglalkoztat a kérdés: Valóban előre látta Morgan Robertson a Titanic tragédiáját? Aligha. Mielőtt írni kezdett, Robertson maga is tengerész volt, így érdekelte minden, ami a tengerészettel kapcsolatos. És akkoriban már lehetett hallani bizonyos tervekről, miszerint óriási, "elsüllyeszthetetlen" hajót készülnek építeni. Robertson azt állította, hogy a "szellemek" késztették a történet megírására. Ha a lelkiismeretet vagy azt a bizonyos "belső hangot", amelyre oly sokan hivatkoznak, szellemnek tekintjük, akkor bizonyára igaza volt. A tengerészből lett író ugyanis a nagy hajótársaságok üzletpolitikája ellen akart tiltakozni regényében. Úgy érezte, hogy többet törődnek a profittal, mint az utasok biztonságával. Ez ellen írta a könyvet. Arról viszont nem szól a fáma, hogy mit érzett, amikor a Titanic katasztrófája valóban bekövetkezett...

Amikor Sarah a karácsonyfa alatt kezébe vette az ajándékot, könny szökött a szemébe. Hogyne örült volna az ajándéknak! De még jobban örült annak, hogy Hewitt képes volt annyit fáradozni miatta. A szerelmesek ma együtt élnek sussexi házukban, és immár közösen gyarapítják Sarah Titanic-gyűjteményét.



ÁRNYAK VÖLGYÉBEN (részlet)

Éveken keresztül egy bekeretezett képeslapot őriztem a borotválkozótükröm mellett - így mindennap láthattam. A hátoldalán a walesi Swansea Valleyben élő bizonyos Mr. James Daynek szóló, ceruzával írt üzenet volt olvasható, amely így szólt:

Kedves Barátom!
Csak egy sorban jelzem, hol élek és kutya bajom, a dolgok nagyszerűen mennek. Nem mindennapi élvezet.
Üdvözöl:
WJR

A csaknem kibetűzhetetlen aláírás William John Rogerstől származik. A túloldalon csillogó, négykéményes gőzhajó látható: "A White Star társaság menetrendi gőzöse, a Titanic". A bélyeget a hajó katasztrófáját megelőző napon pecsételték le. Több mint 1500 ember veszett oda, köztük Mr. Rogers is. Annie és én nem véletlenül akasztottuk ki a képeslapot. Mi már tudjuk, hogy a "dolgok nagyszerűen mennek" a legmúlandóbb és legcsalókább állapot lehet.

Carl Sagan: Billions and Billions című könyvéből
(Headline Book Publishing, 1997)
Magyarul megjelent: Milliárdok és milliárdok Gondolatok az ezredfordulón
életről és halálról címmel 247. o.
(Akkord, 2000)
Fordította: Dr. Both Előd
ISBN 963 7803 74 2


Nemere István: "Ne szállj fel a Titanicra!"

Talán kevesebben vesztek volna oda az 1912-es év emlékezetes hajókatasztrófájában, ha hallgatnak a megérzésekre. A világ legnagyobb utasszállítójának indulása előtt ugyanis számos jóslat és figyelmeztetés hangzott el.

Előfordult az is, hogy már későn hangzott a figyelmeztetés, bár ez volt a kivétel. A balesettel egyidőben, 1912. április 14-én éjszaka egy angol kisfiú rémült kiáltással ébredt, és azt mondta szüleinek: hatalmas hajót látott süllyedni több mint ezer emberrel a fedélzetén, valamennyien segítségért kiabáltak, és a mentőcsónakokért verekedtek (csaknem 1500 ember veszett oda a katasztrófában). A kisfiút különben Graham Greene-nek hívták, később híres író lett belőle.

Akadt olyan francia női utas is, aki hetekkel korábban megálmodta az egész katasztrófát, mégsem ijedt meg, felszállt a hajóra. Álmát úton-útfélen mesélte, még indulás előtt is arról szónokolt a parton, így sokan hallották. A hölgy az életben is átélhette mindazt, amit előre megálmodott, de szerencséje volt - sikerült megmenekülnie.

A kutatók később egy egész kötetre való megérzéstörténetet és "álmot" gyűjtöttek össze, amelyek a tanúk elmondása szerint a katasztrófa előtt vagy azzal egyidejűleg keletkeztek. Olyan személyek is éreztek valamit, akik nem is tudtak a Titanic útjáról, a tengertől távol eső országokban laktak, és hozzátartozójuk sem utazott a hajón.

Sokan emlékeztek arra a rejtélyes, fekete ruhás, idős férfira, aki az indulás előtt jelent meg az utasok között a hajón. Többeket figyelmeztetett, hogy szálljanak ki, mert a hajó bajba jut. Mivel franciául beszélt, nem mindenki értette a figyelmeztetést. Csak egyetlen asszonyról tudnak, aki hajlott az ismeretlen szavára, és engedett a különös kérésnek. Kiszállt, és így életben maradt.

Közismert az is, hogy tizennégy évvel a katasztrófa előtt egy angol író regényt írt a Titanic hajó útjáról, amely a korabeli világ legnagyobb ilyen járműve, és első útján jégheggyel ütközik, majd elsüllyed. A regénybeli hajó méretei is nagyon hasonlítottak a későbbi igazihoz. Ez persze talán nem sorolható a hagyományos értelemben vett megérzések közé. Írók, köztük Jules Verne (Verne Gyula) meglehetősen gyakorta "találták el" jóslataikkal a jövő egy-egy eseményét vagy szeletét.

Azok, akik megérzésük miatt nem szálltak fel a Titanicra, valamiben erősen bíztak. Valami megszólalt bennük, és ez a figyelmeztetés "tudta", mi következik. Honnan kapták a sugallatot? Csak saját bensőjük reagált így? De akkor hogyan lehetséges, hogy oly számosan voltak a "megérzők"? Ki, mi, miféle erő váltotta ki belőlük az "álmot" vagy a megérzést? Netán maga az esemény, amely ugyan időben csak hetekkel vagy napokkal később következett be, de közeledtét valamilyen, ma még ismeretlen módon mintegy előrevetítette a tudatokba?


A TITANIC A NAPFOLTOK MIATT SÜLLYEDT EL

Nyolcvannyolc éve történt a katasztrófa

Nyolcvannyolc éve, 1912. április 14-én, valamivel éjfél előtt a Titanic fedélzetén őrszolgálatot teljesítő tengerész megpillantott egy kisméretű tárgyat, amely még a mélykék víznél is sötétebbnek tetszett. Bár a hajó aznap hatszor is kapott jégveszélyre figyelmeztető üzenetet, igazából senki sem akarta elhinni, hogy az új-foundlandi útvonalon bármi is fenyegethetné az óceánjárót. Brit kutatóknak most sikerült magyarázatot találniuk arra, hogyan sodródhatott a hatalmas jéghegy a Titanic útjába.

Az ütközést a legtöbb utas észre sem vette. Néhányan közvetlen közelről nézték végig, amint a jéghegy végigsúrolja az óceánjáró oldalát, majd abban a hitben, hogy sikerült elkerülni az ütközést, nyugovóra tértek. A hajó kapitánya azonban ekkor már tisztában volt azzal, hogy a Titanicnak legföljebb két órája van hátra. Mikor másnap reggel a Carpathia nevű utasszállító megérkezett a katasztrófa helyszínére, mindössze a jégtáblák között hánykolódó két tutaj és tizenöt mentőcsónak emlékeztetett arra, hogy az elsüllyeszthetetlennek hitt csodahajó valaha is létezett. 2207 emberből mindössze 705 élte túl az évszázad legszörnyűbb hajószerencsétlenségét.

Az, hogy a Titanic kapitánya semmibe vette a figyelmeztetéseket, valójában teljesen érthető. A hajó által választott útvonalon ugyanis korábban szinte soha nem fordultak elő jéghegyek. Abban, hogy nyolcvannyolc éve mégis odasodródtak, brit kutatók szerint a Nap játszotta a főszerepet. Edward Lawrence meteorológus figyelt fel arra, hogy a katasztrófa évében szokatlanul kevés folt jelent meg a Nap felszínén. A napfoltok jelentősen befolyásolják a Föld időjárását: ha eltűnnek, bolygónk hőmérséklete csökken. 1912-ben, a folt nélkül ragyogó Nap miatt rég nem tapasztalt szintre süllyedt az óceán hőmérséklete. Hatalmas méretű jéghegyek ezrei vándoroltak északról dél felé, olyan területre, ahol emberemlékezet óta nem fordultak elő. Oda, ahol nyolcvannyolc éve a Titanic próbálta átszelni az óceánt.

g. n.


AZ ATLANTI-ÓCEÁN FÁRAÓJA

Robert Ballard amerikai tengerkutató geológus 1971-ben tett javaslatot először a Titanic roncsainak felkutatására. Ballardnak még tizennégy évet kellett várnia ahhoz, hogy mélytengeri kutatóhajója segítségével elkészíthesse az első fotókat a hullámsírban fekvő óceánjáróról. A geológus beszámolója szerint a képeket nézve úgy érezte magát, mint a régész, aki egy fáraó sírját nyitja fel. Ballard, aki kegyeletsértésnek tartaná a hajó felszínre emelését, 1986-ban enléktáblát helyezett el a roncson. Kérésére az Egyesült Államok kongresszusa az áldozatok emlékművének nyilvánította a Titanic maradványait.


FOTÓ A TITANICOT ELSÜLLYESZTŐ ÓRIÁS JÉGHEGYRŐL

MÜNCHEN - Előkerültek azok a fotók, amelyen a Titanicot elsüllyesztő jéghegyet örökítette meg egy cseh matróz öt nappal a katasztrófa után. A felvételen látszik, hogy az ütközés ereje hatására a fagyott óriásból kitört egy darab. A 88 évvel ezelőtti katasztrófáról eddig olyan felvételek láttak napvilágot, melyeken csak a hajó roncsai és a tenger felszínén sodródó holttestek voltak láthatók.


40 MILLIÓ FORINTÉRT KELT EL A MACKÓ

LONDON - Rekordösszegért, 91.750 fontért (40 millió forint) kelt el egy játékmackó egy londoni árverésen. Különlegessége, hogy a Titanic katasztrófájának emlékére készítették.


A PROFESSZIONÁLIS TOLVAJ

Thomas Bartholomew Morant tartották a legjobb amerikai zsebtolvajnak. 1971-ben halt meg Miamiban, szökés közben. Karrierjét 1906-ban, még tizenévesen kezdte nők pénztárcájának ellopásával. Az ismert zsebtolvaj, Mary Kelly gondos irányítása alatt fejlesztette képességeit, hogy a pénztárcát ki tudja venni a férfinadrágból, az ékszereket a ruházat különböző részeiből, az órát a mellényzsebből, anélkül, hogy az áldozat gyanút fogna. Életét a bolti lopásoknak, a hamisításnak és a lopás egyéb formáinak szentelte. Azzal a szándékkal szállt fel a Titanicra 1912-ben, hogy komoly zsákmányra tegyen szert »a több mint 300 első osztályú utas [közelébe férkőzve], akiknek összvagyona meghaladta a 250 millió dollárt. Törekvése azonban kudarcot vallott, amikor a Titanic az Atlanti-óceánon egy jéghegynek ütközött és mindössze két óra 40 perccel később [elsüllyedt]. Moran azonban egyike volt annak a 705 utasnak, akiknek sikerült helyet találniuk a hajó húsz mentőcsónakjának egyikében, így virágzó bűnözői pályafutása tovább folytatódhatott életének hátralevő 59 esztendejében.«

Freda Adler - Gerhard O. W. Mueller - William S. Laufer: Criminology The Shorter version című művéből
(McGraw-Hill, Boston, 1998)
Magyarul megjelent Kriminológia címmel 391. o.



TITANIC-TÚLÉLŐ HALT MEG

Már csak négyen maradtak

93 éves korában elhunyt Michel Navratil francia filozófus, aki egyike volt az 1912. április 15-én elsüllyedt Titanic óceánjáró 706 túlélőjének. Már csak négyen vannak életben, akik résztvevői voltak a tragédiának.

Navratil 1908-ban született, négyéves volt, amikor apjával és testvérével felszállt a Titanicra. Álnéven jelentkeztek be, mivel a szülők válófélben voltak és a hatóságok nem engedték volna ki a gyerekeket Angliából. A tragédiát csak a két gyerek élte túl, apjuk életét vesztette. A fiúk az Egyesült Államokban maradtak, annál a hölgynél, aki a hajótöréskor a gondjukat viselte. Miután igazi személyazonosságuk kiderült, francia anyjuk a világot bejárt fotókról ismerte fel őket, s így végül hazakerültek. Navratil jó tanuló volt, és szép karriert futott be: filozófus lett. Gyakran elmesélte a hajón töltött drámai órákat: - Apánk egy csinos fiatal amerikai hölgyre bízott bennünket. Azt hittük, hogy sétálni visz minket. A mentőcsónakban elaludtam, s csak akkor ébredtem fel, amikor megjelentek a mentők.

A 706 túlélő közül négyen vannak még életben, valamennyien kilencven év körüliek, és semmire nem emlékeznek már.



PARFÜMÖK A TITANICRÓL

89 éves illatszerek

A jelek szerint néha az illatszerekre is érvényes a szabály, amit eddig borokkal kapcsolatban ismerhettünk: minél régebbi a nedű, annál patinásabb és annál nagyobb a piaci értéke is.

Az a cég, amely megszerezte a Titanicról felszínre hozott tárgyak értékesítési jogát, egy német drogista, bizonyos Adolf Saalfeld hatvan parfümből álló mutatványcsomagját dobja piacra hamarosan. A férfiú Amerika szíves figyelmébe ajánlotta volna áruit, de az emlékezetes jéghegy közbeszólt. Ő maga a szerencsések közé tartozott: túlélte a tragédiát.

NÁSZ A TITANICON

ST. JOHN'S - Heves vitát váltott ki egy amerikai jegyespár sajátos ötlete, hogy a Titanic roncsai közt mondják ki a boldogító igent. A brit Titanic Társaság szerint ez sérti a hajókatasztrófa több mint 1500 halálos áldozatának emlékét. A jegyespár egy orosz mini tengeralattjárón merül le az Atlanti-óceán fenekére, ahol a roncsok között sor kerülne az esketési szertartásra. A költségeket 54 ezer kanadai dollárra becsülik.


A TITANIC RONCSAI KÖZÖTT KELTEK EGYBE

ST. JOHN'S - Egy amerikai pár a hét végén a Titanic roncsai között, egy mini tengeralattjárón fogadott örök hűséget egymásnak. David Leibowitz (28) és Kimberley Miller (27) úgy véli, a furcsa szertartással nem sértették meg az áldozatok emlékét. Az esküvő fejenként 36 ezer dollárba (10,8 millió forint) került - jelentette a BBC.

Az amerikai jegyespár Ron Warwick kapitány vezetésével, egy orosz kutatóhajóval érkezett az Új-Fundlandtól 650 kilométerre lévő helyszínre, majd egy olyan orosz mini tengeralattjáróval ereszkedtek le az Atlanti-óceán felszíne alatt mintegy négy kilométerre lévő roncsokhoz, amelyet annak idején a Titanic című film forgatásakor is használtak.

A pár térden állva merült le, mert a tengeralattjáróban olyan kicsi volt a hely, hogy nem tudtak rendesen felállni benne. Aztán búvárruháikban a roncsok közé sétáltak, ahonnan a kapitánnyal kábelek segítségével kommunikáltak. A vőlegény egy robottól vette át a gyűrűket, majd ezek felhúzása után megcsókolták egymást.

A páros sajátos ötlete heves vitát és felháborodást váltott ki, a brit Titanic-társaság például szenzációhajhászásnak minősítette a tervet, és kijelentette, az ifjú pár megsértette ezzel az 1912. áprilisi hajókatasztrófa 1523 áldozatának emlékét.

Az internetes tervezéssel foglalkozó férj igyekezett lecsillapítani az indulatokat, s megértést kért. Kijelentette, párjával semmiképpen nem tekintik sírnak a hajóroncsot.

- Szeretjük a kalandokat, ezért választottuk kedvesemmel ezt a különleges szertartást, meg látni is szerettük volna az egykori legnagyobb luxusgőzös maradványait. Egyébként ha az ember egy templomban esküszik meg, akkor is kegyeletet sérthet, hiszen általában a templomokat temető közelébe építik - érvelt a vőlegény, aki kedvesével együtt összesen 72 ezer dollárt (21,6 millió forint) áldozott az esküvőre.

bzs


KÍSÉRTET JÁRJA BE A TITANIC-KIÁLLÍTÁST

Lebegő szellemalak a chilei tárlók felett?

SANTIAGO - Kísértet jár a chilei Titanic-kiállításon. Az elsüllyedt tengerjáró roncsai közül felhozott tárgyakból pár éve vándorkiállítást rendeztek, amely most egy santiagói múzeumban látható. A teremőrök és a látogatók azomban egyre többet panaszkodnak a tárgyakból hallható különös hangokra és a terembe állítólag rendszeresen visszatérő kísértetekre.

A Titanic-kiállítás gerincét a század elején elsüllyedt, tragikus emlékű tengerjáró roncsai közül felhozott tárgyak képézik. A kollekció most a chilei főváros, Santiago egyik múzeumában kapott helyet Ám a múzeum személyzete, sőt idővel a látogatók is, gyanús jelenségekre lettek figyelmesek. A teremőrök szerint a tárgyakból emberi suttogás, nyöszörgés hallatszik, s akadnak olyan alkalmazottak, akik nemcsak hallották, de látták is a kísérteteket.

- Az őrök és a látogatók jelentették, hogy különös hangok szürődnek a tárgyakból, s többen lebegő alakokat is láttak már - állítja Juan Paólo Cuadra, a kiállítás rendezője, utalva egy fiatal házaspár beszámolójára. Ők kevéssel a múzeum zárása előtt, utolsóként látogattak a terembe, s a tárlók felett egy hosszú, fehér csipkeruhába öltözött alakot láttak lebegni. Sokan szenzáció hajhászással vádolják Cuadrát, de ő váltig állítja, a jelenségek valódiak.

- A biztonsági őrök tisztességes emberek, de nincs annyi fantáziájuk, hogy ilyesmit kitaláljanak. Námelyik nem is akart beszélni a kísértetekről, mert attól félt, hogy őrültnek nézik - mondja.

A Titanic 1912-ben, első útján elsüllyedt, amikor az Atlanti-óceán északi részén nekiütközött egy jéghegynek. Az utasok nagy részének nem jutott mentőcsónak, a jéghideg vízben esélyük sem volt a túlélésre, s több mint 1500-an süllyedtek örökös hullámsírba.

K. Á.


SÜLLYEDŐ HAJÓ, EMELKEDŐ ÁRAK
LONDON - 28 ezer dollárért vették meg egy árverésen azt az órát, amelyet a Titanic egyik utasa viselt, és pont a hajó elsüllyedésének pillanatában állt meg. Az óra egy angol sofőré volt, akinek a holttestét egy héttel a katasztrófa után emelték ki a vízből.


JAMES CAMERON A TENGER ALATT FORGAT

NEW YORK - James Cameron, a Titanic rendezője visszatér az elsüllyedt utasszállító témájához, ezúttal a tenger mélyén heverő roncsról készít háromdimenziós filmet. Cameron egy különleges, könnyű kamerát tervezett, amelyet két robot visz le a Titanic roncsaihoz.


AZONOSÍTOTTÁK A TITANIC-BABÁT

MONTREAL - Kanadai tudósoknak sikerült azonoisítaniuk a 90 éve elsüllyedt Titanic egyik apró utasát. A finn gyereket Eino Viljami Panulának hívták, és a végzetes napon, 1912. április 15-én négy fivérével és édesanyjával tartott az Egyesült Államokba. Az akkor 13 hónapos kisfiú földi maradványai egy új-skóciai temetőben pihentek, és a kihantolt holttest három fogának DNS-mintájával dolgoztak a kutatók. Sőt megtalálták édesanyjának élő unokahugát is.